PH 4,5 (Mostly)

​

​

A magyar szöveg lejjebb görgetve található.

​

​

PH 4,5 (Mostly)

​

There is something else there. Always.

No matter what and how I look, the view is never complete. There's always something I cannot see. Even if I create the view myself.

Our image of the world is fragmented. We are only able to perceive part of all that surrounds us. And even that we can only perceive within certain limits.

So, it is very important to me, perhaps the most important thing in the last four years, to choose the appropriate framework and system of relationships.

I usually believe that this system is the process of wet collodion. This is one of the most sensitive and most unstable photographic processes that were ever invented. A procedure that is willing to work only within a strictly defined framework. If it happens to work at all, that is.

It usually works. It depicts a world that I merely suspect. Or maybe that I merely feel. Although as a main rule, I do not shoot until I know exactly what I want to see and even express by the view, the resulting image is usually something different.

Depiction by collodion is in fact creation. It technically dismisses aspects of the view, since it is a monochrome process and only detects a narrow range of the visible spectrum, but this reduction actually reveals the unseen. The essence. Mostly.

Although generally I do so, currently I am not looking for a connection. I no longer want to necessarily believe that there is an inner cohesion that holds my inner world together (at least) in my pictures.

My pivot point is the technique of collodion. Which is variable and diverse, but for a positive image the sensitisation bath has a relatively narrow range of PH.

PH 4.5. Mostly.

 

László Gálos

collodionist

 

​

Photography is not the art of the moment. Each image must contain something from what we cannot experience, as we are living from one moment to the next. Otherwise there is no sense in wasting even a second on it. Wet collodion as an image making process and as a method of creation carries within itself the kind of melancholy that comes with the acceptance of the meaninglessness and the unavoidable decay of our lives. Since 2015 I have almost only used wet collodion for photography.

​

​

​

PH 4,5 (Többnyire)

​

Van ott valami más is. Mindig.

Akármit és akárhogy nézek is, a látvány sosem teljes. Mindig van valami, amit nem látok, nem láthatok. Akkor sem, ha én magam hozom létre a látványt.

A világról alkotott képünk töredék.  Csak egy részét vagyunk képesek érzékelni mindannak, ami körülvesz minket. És azt is csak bizonyos keretek között.

Szóval nagyon fontos számomra, az utóbbi négy évben talán a legfontosabb a megfelelő keret-, illetve viszonyrendszer kiválasztása.

Többnyire azt szoktam hinni, hogy ez a rendszer a nedves kollódium. Az egyik legérzékenyebb és leginstabilabb fényképészeti eljárás, amit valaha is feltaláltak. Az az eljárás, ami csak szigorúan meghatározott keretek között hajlandó működni. Már ha egyáltalán működik éppen.

Többnyire működik. Leképez egy olyan világot, amit csak sejtek. Vagy talán érzek. Habár főszabály szerint nem fényképezek addig, amíg nem tudom, pontosan mit is akarok látni, sőt: kifejezni a látvány által, a létrejövő kép többnyire valami más.

A kollódium leképezése valójában teremtés. Bár technikailag elhagy látványelemeket, hiszen monokróm, és csak egy szűk tartományt érzékel a látható spektrumból, ez a redukálás valójában feltárja a nem láthatót. A lényeget. Többnyire.

Bár többnyire igen, jelenleg éppen nem keresem az összefügést. Már nem akarom feltétlenül hinni, hogy van egy belső kohézió, ami összetartja (legalább) a képeimben megjelenő belső világomat.

A biztos pont a kollódiumos technika. Ami változékony és sokféle ugyan, de pozitív képhez az érzékenyítő fürdő kémhatása elég szűk tartományban mozog.

PH 4,5. Többnyire.

 

Gálos László

kollodista

 

​

A fotózás nem a pillanat művészete. Minden egyes képnek hordoznia kell valamit abból, amit pillanatról-pillanatra élve nem tapasztalhatunk meg. Különben fölösleges egyetlen másodpercet is elvesztegetni rá. A nedves kollódium –  mint képalkotó technika és alkotói módszer – eredendően magában hordozza azt a melankóliát, ami létünk értelmetlenségének és az enyészet elkerülhetetlenségének tudatosulásával és elfogadásával jár. 2015 óta szinte kizárólag nedves kollódiummal fényképezek.

​

​

​